Tihany

Tihany
Tihany címere Tihany zászlaja
Becenév: a Balaton ékszerdoboza
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Kötél Balázs (független)
Irányítószám	8237
Körzethívószám	87
Testvér­települései	Lista Deidesheim Brome Csíkcsicsó Velké Losiny La Morra Praiano Scala
Népesség
Teljes népesség	1330 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	50,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	27,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 17° 52′ 45″46.908911111111, 17.879230555556
Tihany Pozíció Veszprém vármegye térképén
Tihany weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tihany témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tihany (középkorban: Tihon) község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. Látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A község központjában áll a Tihanyi Bencés Apátság, amelyet 1055 -ben alapított I. András magyar király, aki az apátság kriptájában lett eltemetve. Az apátság alapító okirata a magyar nyelv első fennmaradt szórványemléke, amelyet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban őriznek. Maga a templom 1754-ben épült át barokk stílusban. A ma is működő apátság történelmi és művészeti jelentősége miatt kedvelt turisztikai látványosság.

Az apátság a Habsburg-történelem lábjegyzeteként is szerepel – Ausztria utolsó Habsburg-császára, I. Károly rövid ideig itt volt fogságban, miután másodszor próbálta visszaszerezni Magyarország trónját. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, mikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály, de a leghíresebb Garay Jánosé, összefoglalva a hely legendáját.

A Balaton partján áll a Habsburg császári család egykori nyári rezidenciája, amely a család magántulajdonában maradt a második világháború végéig. Ezután szállodaként használták, de később^[mikor?] újra magánkézbe került, így ismét nem hozzáférhető a nyilvánosság számára.

Naplemente Tihany közelében

Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott.

Nevének eredete

A név a szláv Tichoň-ból származik: jelentése „csendes, hallgatag ember” (ez a latin ticho szóból ered, ami annyit tesz: „csend”).

Földrajz

Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.

A félsziget alapzatát a Pannon-tengerből származó sárgás-fehér homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.

A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, „amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5–8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt vulkáni süveg magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára” – írják róla a geológusok. A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi bazalttufából épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett.

A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40–50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda őrzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.

A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is.

A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók a környéken.

Az apátság Balatonfüredről nézve

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor pannoniai népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban.

1891-ben 893 magyar lakosa volt, ekkortájt állami faiskola is működött itt.

Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelynek csoportjait („bandáit”) a halleső a parti hegy tetejéről figyelt, és észlelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak. Ezt nagyon szépen és részletesen leírja Herman Ottó. Aki a vonuló gardát a hegy tetején figyelte, az a hegyen járó nevet viselte.

Az eredetileg többnyire halászattal foglalkozó falu az 1962-1963 között épült Hotel Tihany átadása óta számít turisztikailag frekventált helynek, elsősorban történelmi és kulturális értékei, természeti környezete és a Balaton közelsége miatt.

Legenda

A legenda szerint a Balatonról partra mosott „kecskekörmök” kapcsolatos, amelyek valójában őskori kagylók sarkai. A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messze földről a csodájára járt. Ám mindhiába, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejében feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt sziklába záratta. A magára maradt nyáj a tóba veszett; körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is sziklába zárva vezekel bűneiért, minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang. A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közelében.

Közélete

Polgármesterei

Ciklus	Név	Jelölő szervezet(ek)
1990–1994	Kántás Vince	KDNP
1994–1998	Bors István	független
1998–2002	független
2002–2006	független
2006–2010	Tósoki Imre	független
2010–2014	Fidesz-KDNP
2014–2019	Fidesz-KDNP
2019–2024	Fidesz-KDNP
2024–	Kötél Balázs	független

Gazdaság

A két lefolyástalan területen található (egykori krátergödrökben kialakult) tó és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.

Paprikaárus

A település életében régóta fontos szerepet játszik a levendulatermesztés, az 1930-as években a levendulaolajat még a tőzsdén is jegyezték. Tihanyban egészen az 1960-as évekig zajlott nagyipari lepárlás, de aztán több évtizedre megszűnt. A 21. század elején ismét megnőtt az érdeklődés a levendula iránt, manufaktúrák, kisebb vállalkozások jöttek létre, amelyek kozmetikai, gyógyászati és gasztronómiai termékeket állítanak elő a növényből. 2019-ben egy új, nagy kapacitású ipari lepárlót is átadtak.

Közlekedés

A Kossuth Lajos nevű komp Tihany és Szántód között

Közúton északi irányból, a Balaton északi partján vezető 71-es főút felől érhető el, annak a 42+600-as vagy a 43+400-as kilométerszelvényénél lévő elágazások felől. [Mindkét helyen a 7117-es út ágazik ki, illetve torkollik be a 71-esbe: ez az út kanyarog végig az egész Tihanyi-félszigeten, a település központjától délre egy átkötéssel (71 122-es út, Fürdőtelepi út).] Dél felől Szántódról komppal közelíthető meg.

Vasúti kapcsolata nincs (bár régebben az aszófői vasútállomás neve Aszófő-Tihany vasútállomás volt), autóbusszal Balatonfüred felől érhető el.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1870 és 2025 között:

Lakosok száma	734	893	848	1027	1445	1493	1358	1369	1334	1330
	1870	1890	1920	1941	1970	1990	2013	2015	2023	2025

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 2,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 8,8%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,6% (22,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek és ruszinnak, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,2% volt római katolikus, 5,4% református, 1% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 3,5% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).

Nevezetességek

• 
  A tihanyi apátság
• 
  A tihanyi kálvária
• 
  Tihany főutcája
• 
  A Csúcshegy légi fotón
• 
  A Csúcshegy légi felvételen

Tihany legjelentősebb épületegyüttese a dombtetőn álló tihanyi apátság. 1055-ben alapította I. András király, akinek a síremléke a romanikus stílusú altemplomban található; alapítólevele az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék. A ma látható, 1752-ben felépült barokk stílusú kéttornyú templom a település jelképévé vált.

Az apátságtól a Pisky sétány vezet a Visszhang-domb felé. Itt található a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (parasztgazda háza és halászcéh háza). Az Ófalu nevezetességei közé tartozik még a fazekasház, a református templom és harangláb, valamint a kálvária. A Babamúzeumban népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók.

A Balaton partján áll az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet épülete, 1924-1925 között épült József főherceg számára nyaraló kastélyként, valamint a kikötő körüli Fürdőtelepen 1923-ban emelt Sport Szálló épülete. A látogatható tihanyi obszervatóriumban a Föld mágneses terének változásait figyelik; ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is.

A Tihanyi-félsziget látnivalói közé tartoznak a barátlakások és az Óvár-hegy földsáncrendszere.

Régi mondások, falucsúfolók a településről

• Mér’ építették a tihanyi templomot dombtetőre? Pénzér’.

Megjelenése a kultúrában

A tihanyi várban kezdte 1584-ben katonai pályáját Wathay Ferenc költő, festő, végvári vitéz.

Az 1960-as évektől kezdve vált a félsziget kedveltté a művészek körében: Tihanyban nyaralt és dolgozott sok éven át Illyés Gyula és Borsos Miklós; a település részét képező Sajkodon élt néhány évig Németh László, itt vendégeskedett Szabó Lőrinc. Rajtuk kívül számos alkotót megihletett a táj, akár úgy is, hogy munkájának olyan címet adott, amelyben a Tihany szó előfordul.

Németh Magda, Németh László író lánya Sajkodról:

Sajkod kis település a tihanyi félsziget nyakában, a Csúcs-hegy tövében, széles kilátással a Nagy-Balatonra. Nemcsak fekvése kivételes, de flórája is egészen egyedülálló az országban, valamelyest mediterrán. […] A Csúcs-hegyről – amely néhány perces kapaszkodó Sajkodtól – látható a Tihanyi Apátságon túl megcsillanó Füredi-öböl, a falu a Belső-tóval, a híres levendulás a környező erdőkkel, az egész Nagy-Balaton s a hegy tövében meghúzódó, az ötvenes években csupán néhány házikóból álló telep, hátterében pedig Aszófő község. A gyógyfüvekben gazdag növényzet illata, a mélységes csend meghitté tette a hegyoldal hangulatát.

A nyarakat helyi házában töltötte Tordy Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Nemzet Színésze.

Testvérvárosai

• Brome, Németország
• Deidesheim, Németország
• Velké Losiny, Csehország
• Csíkcsicsó, Románia ( Székelyföld)
• La Morra, Olaszország
• Praiano, Olaszország
• Scala, Olaszország
• Novalja, Horvátország
• Raguva, Litvánia

Képek

• 
• 
  Rege cukrászda panoráma terasz
• 
  A Belső-tó
• 
• 
• 
• 
  A bozsai öbölben – Sajkod
• 
  Viharfelhő a Visszhang-domb felett 2008 júliusában
• 
• 
• 
• 
  Külső-tó
• 
  I. András és Anasztázia királyné
• 
  Tihany Echo

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Vendégváró

További információk

• Hivatalos honlap (magyar, angol, német, francia)
• Tihany Turizmusáért Egyesület (magyar, angol, német, francia)
• Tihany bemutatása – Balcsi.net
• Tihany látnivalói
• Tihanyi fényképek, panorámaképek