Ugrás a tartalomhoz
Keresés

Csáktornya (Muraköz)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Felsővidafalva szócikkből átirányítva)
Csáktornya (Čakovec)
A Ferenc-tér a Szent Miklós templommal és a pálos kolostorral
A Ferenc-tér a Szent Miklós templommal és a pálos kolostorral
Csáktornya címere
Csáktornya címere		 Csáktornya zászlaja
Csáktornya zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
Jogállásváros
PolgármesterBranko Šalamon
Irányítószám40000
Körzethívószám040
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség27 122 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′, k. h. 16° 26′46.383333°N 16.433333°EKoordináták: é. sz. 46° 23′, k. h. 16° 26′46.383333°N 16.433333°E
Csáktornya weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáktornya témájú médiaállományokat.

Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varasdtól 14 km-re északkeletre a Muraközben fekszik. Közigazgatásilag Drávaszentiván, Drávaszentmihály, Drávaújfalu, Rókusújfalu, Kristóffalva, Nyírvölgy, Sandorovec, Slemenice, Százkő, Tótfalu, Zrínyifalva és Zsidény települések tartoznak hozzá.

Nevének eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hahót nembeli Csákról kapta nevét, aki zalai ispán majd erdélyi vajda és szlavón bán volt (1261).

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várát a Hahót nemzetségbeli Csák, a Csányi család őse építtette a 13. század közepén. A vár első formájában egy árokkal övezett lakótorony lehetett, síkvidéki mocsárvár volt. 1270-től osztrák kézen volt, 1328-ban Károly Róbert visszaszerezte. I. Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük.

Csáktornya a 17. században

1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás kincstárnokának, Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. A Zrínyiek uralma alatt a város és a vár is nagyot fejlődött. A várat sokszög alakúra építették át és olaszbástyákkal erősítették meg. A reneszánsz várpalotában a Zrínyiek királyi pompa szerint éltek. Itt írta Zrínyi Miklós költő a Szigeti veszedelmet és itt is hunyt el 1664. november 18-án egy vadkanvadászat közben kapott halálos sebe miatt máig tisztázatlan körülmények között. Itt szervezte haláláig a Habsburgok illetve törökök elleni felkelést. Öccse Zrínyi Péter folytatta a vasvári békével elégedetlen főurak mozgalmát és innen ment 1671-ben Bécsbe, hogy tisztázza magát. Távollétében Spankau császári tábornok a várost feldúlta, családját fogságba ejtette. Zrínyi Miklós özvegyét elüldözték, I. Lipót parancsára fiát Zrínyi Ádámot szigorú őrizet mellett Prágában nevelték. Ennek ellenére nem hasonlott meg, a török elleni harcban esett el Zalánkeménél 1691. augusztus 19-én huszonkilenc éves korában. A császári udvar minden vagyonát elkobozta. Zrínyi Jánost börtönbe vetették, aki ott megőrülvén meghalt. Ezzel kihalt a Zrínyi család.

A Zrínyiek kihalta után 1719-ben az Althan grófok birtokába került a vár, akik az egész épületegyüttest Martinelli itáliai építész tervei szerint kényelmes barokk kastéllyá alakították át. Ekkor épült meg a palota második emelete is. Az átépítés után elvesztette erődítmény jellegét. Az új kapubástya tetején lévő harangtoronyba egy óraművet is beépítettek, ami akkoriban nagy szenzációnak számított. 1791-től Csáktornya urai a Festetichek lettek, akik lakókastélyként használták.

1848. október 18-án itt verte meg Perczel Mór a horvátokat, kiszorítva őket a Muraközből. 1855-ben cukorgyár nyílt a várban mely 1870-es bezárása előtt a legnagyobb volt az akkori Magyarországon. Ezután a vár járásbíróságnak és a városi iskolának adott otthont.

A város első iskoláját és tanítóját a 18. században a zágrábi püspökség vizitációja említi először. 1857-ben már két iskola működött a településen négy tanárral és 558 tanulóval, egy katolikus és egy zsidó. Később az iskolákat államosították. 1888-ban tanítóképző létesült a várban, majd 1898-ban felépült a mai is álló régi iskolaépület.

1910-ben 5213 lakosából 2433 magyar, 2404 horvát és 251 német volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták. Jugoszlávia 1941-ben bekövetkezett széthullása után ismét Magyarországhoz került a város, majd a második világháború után az ismét létrejött Jugoszlávia része lett. A városnak 1999-ben 27 000 lakosa volt.

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lakosság változása[2][3][4]
18571869188018901900191019211931194819531961197119811991200120112021
5.7907.0098.5809.37510.81511.42513.03415.10817.03418.11920.67623.77527.35629.99630.44527.10427.122

A város népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lakosság változása[2][3][4]
18571869188018901900191019211931194819531961197119811991200120112021
1.8573.2694.1784.5145.4025.9136.3776.8937.0377.6849.64311.77314.59515.99915.79015.14715.078
Csáktornya vára északról nézve
A Muraközi Múzeum – az egykori várpalota
Zrínyi Miklós a költő és hadvezér emlékoszlopa
Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc búcsúzik Zrínyi feleségétől, Frangepán Katalintól. - emlékmű
Csáktornyai Kulturális Központ

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornya Muraköz megye gazdasági, kulturális és közigazgatási központja. A város gazdaságának alapja a fémfeldolgozó ipar (Letina-inox, Ferro-Preis, Metal dekor, Senko stb.), a textilipar (Čateks), a cipőipar (Jelen), a fafeldolgozó ipar (Linea Cod, Pana, Promming, Međimurjeplet), az élelmiszeripar (Vajda, Čakovečki mlinovi, Perutčanvorrane, Tőča), az építőipar (Međimurje-graditeljstvo) és kézműipar. Korábban a Zrínski cég kereskedelmi tevékenysége is jelentős volt, de ez a cég megszűnt. Csáktornya adott otthont egykor a megye két legnagyobb vállalatának, a Građevni kombinat Međimurjének (több mint 8000 alkalmazottal) és az MTČ - Međimurska Trikotaža Čakovecnek (körülbelül 3500 alkalmazottal), amelyek kedvezőtlen körülmények és a tulajdonosok hanyagsága miatt csődbe mentek, majd bezártak. Csáktornya a háború utáni építkezések városa, mely dinamikus, fejlett iparral rendelkezik, a fejlődő kereskedelem, a turizmus, az oktatás, valamint a megyék és államok közötti együttműködés helyszíne. Az elmúlt években számos bevásárlóközpont épült. 2013-ban megkezdődött az egykori laktanya és katonai kiképzőtér területén a telkek értékesítése a kereskedelmi vállalatok részére.

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi városmag legnagyobb részét megőrizték és felújították. A városközpontban számos kulturális intézmény működik:

  • a Muraközi Múzeuma az Óvárosban 17 000 értékes tárgyat őriz.
  • a könyvtár és a Kulturális Központ szintén megyei jelentőségű. A Nikola Zrinski könyvtár számos nyomtatott művet és multimédiás eszközöket kínál a megye polgárainak, a Kulturális Központ pedig évente mintegy 700 programot szervez a polgárok számára.

Csáktornya számos kulturális rendezvénynek ad otthont:

  • Az utcákon és tereken a május 29-i Városnapot és a Zrínyi Városának Nyara (Csáktornyai Kulturális Nyár) rendezvénysorozatot ünneplik.
  • A Porcijunkulovo a Muraköz legfontosabb turisztikai rendezvénye, mely számos tevékenységet kínál az egyre növekvő számú látogatónak – becslések szerint július végén és augusztus elején 100 000 ember látogat Csáktornára. A rendezvény alapja régiónk örökségének megőrzése, és a különféle programok mellett a központi városi téren rendszeresen megrendezik az évenkénti veteránautó-kiállítást is.[5]

Csáktornyán jelennek meg a „Međimurske novine” és a „Međimurje” című hetilapok, a legkiemelkedőbb digitális híroldalak pedig a www.cakoveconline.com,[6] a www.mnovine.hr[7] és az emedjimurje.net.hr.[8]

A Pinklec Színházi Társulat 1987 óta működik a Kulturális Központban, 2006-ban pedig professzionális színházi társulat státuszt kapott.

1998 óta Csáktornya ad otthont a Gyermek- és Ifjúsági Professzionális Színházak Találkozójának[9] és egy nemzetközi könnyűzenei fesztiválnak.

A városban évtizedek óta két helyi rádióállomás működik: a Rádió 1,[10] a Horvát Rádió Csáktornyán (HRČAK).[11]

Oktatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elemi iskolák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1-es számú Általános Iskola ( ide tartoznak Kristóffalva és Rókusújfalu területi iskolái)
  • 2-es számú Általános Iskola
  • 3-as számú Általános Iskola
  • Nevelési és Oktatási Központ
  • Művészeti Általános Iskola

Középiskolák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola
  • Josip Slavenski Gimnázium
  • Közgazdasági Iskola
  • Építőmérnöki Iskola
  • Čakovec Középiskola
  • Čakovec Műszaki Iskola

Felsőfokú oktatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Zágrábi Egyetem Tanárképző Kara, Csáktornyai Tanszék
  • Muraközi Műszaki Egyetem
  • Népfőiskola

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Csáktornya vára[12] a 13. században épült. A 16. században a Zrínyiek sokszög alakúra bővítették és jelentősen megerősítették. A 18. század első felében az Althan grófok kényelmes barokk palotává építették át. A szabadságharc alatt báró Hív-vári Meszéna Ferenc, Perczel Mór megbízásából megerősítette. 1923-ig a Festeticsek tulajdona, akik a 19. században cukorgyárat alakítottak ki benne, majd a helyi iparkamara vette meg az épületet. 1946-tól gazdasági iskola és diákotthon működött itt. 1954-óta a várban a Muraközi Múzeum található. Ma történeti és vadászati kiállítás látható benne. Itt látható a szigetvári hős töredékes sírlapja.
  • A város másik történelmi műemléke a ferences templom és kolostor.[13] A kolostor helyén korábban egy fából épített kolostor állt, melyet Zrínyi Miklós építtetett újjá. A mai épületet 1702 és 1750 között emelték. A templom Szent Miklós püspök tiszteletére van szentelve. Belseje a barokk stílusnak megfelelően gazdagon díszített. Barokk tornyát 1753 és 1757 között emelték.
  • A Republike téren áll Zrínyi Miklós 1904-ben emelt emlékoszlopa (Aróky Aladár műve), rajta a költő és hadvezér domborműve.
  • A városi parkban található a Muraköz szülöttének, Szent Jeromosnak 1766-ban készített szobra Veit Königer stájer szobrászművész alkotása.
  • A Szentilonai úton található a Festetics grófok egykori késő romantikus kastélya, 1855 és 1888 között az egykori cukorgyárhoz tartozott. Ma a városi kórház működik benne.
  • A város központjában a Ferenc (Franjevački trg) és a Köztársaság (Trg Republike) tereket összekötő Tomislav király utca több, a 18. és a 19. században épített házat foglal magába. A Kralja Tomislava 1 szám alatti Városháza 1816-ban épült késő barokk stílusban. A 19. század végén és a 20. század elején épültek a 2, 8 és 18 szám alatti házak. Ebben az időben több földszintes és egyemeletes ház épült historizáló stílusban. Ide tartozik az 1888-ban épített tanárképző iskola, az 1900-ban emelt új Városháza épülete és az 1919-ben épített Első Horvát Takarékpénztár, mely ma a helyi önkormányzat székhelye.[14]
  • Luxus igényeket elégített ki az egykori Kereskedelmi Kaszinó 1903-ban Horváth Ödön tervei szerint készült, magyar szecessziós stílusú épülete. A gazdag városi polgárság találkozóhelye volt kártyaszobákkal, játékteremmel, olvasóteremmel és táncteremmel.
  • A Pedagógiai Akadémiát 1879-ben alapították magyar tanárképző főiskolaként. A neves csáktornyai vállalkozóval, idősebb Valent Morandinivel 1888 decemberében kötöttek szerződést az iskola építésére egy nagy területen a város keleti részén, az akkori történelmi központ mellett, közel a vasútállomáshoz. A kétszintes épület párhuzamosan helyezkedik el azzal az utcával, amelytől előkert és utcai kerítés választja el. Az épület téglalap alakú, hosszúkás alaprajzú, magas csúcsos tetővel, főhomlokzata délnyugatra néz. A homlokzatokat toszkán neoreneszánsz stílusában alakították ki.[15]
  • A Preloška utcában egy zöld szigeten található a Szent Mihály-oszlop. A négyzet alakú, lekerekített oldalú alapon majdnem négyzet alakú kő talapzat emelkedik, amelyre egy karcsú, nyolcszögletű oszlopot helyeztek el, egyszerű, geometriai kialakítású oszlopfővel. A tetején egy barokk, kőből készült szobor található. Arkangyal Mihály lábával tapos egy négylábú, kosszarvú szárnyas vadállatot.[16]
  • A Szentháromság-oszlopra vésett évszám szerint 1794-ben készült. Oldalain az adományozók neve, Mathias Topsa és Gohanecz András van bevésve. A téglalap alakú alapzaton egy hornyolt, téglalap alakú oszlop található, amely profilozott oszlopfőben végződik. Az Atyaisten és Jézus kora barokk szobrai felett a Szentélek látható galamb alakjában. Az alakok idealizált arcai azonosak, csak az áll és a haj formájának apró eltérései fedezhetők fel.[17]

Sport

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • RK Perutnina Pipo IPC Čakovec (kézilabdacsapat)
  • Muraköz Labdarúgóklub (NK Međimurje)
  • Plivački klub "Čakovec" és Plivački klub "Međimurje" - Muraköz és Csáktornya úszóklub
  • Franjo Punčec Teniszklub
  • San Sport Kézilabdaklub
  • Csáktornya labdarúgóklub (NK Čakovec)
  • Sloga labdarúgóklub
  • Csáktornya Kosárlabdaklub

Egyesületek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyán (2014 márciusában) 388 különböző egyesület volt bejegyezve. Néhány közülük:

  • ŠAF (Animációs Filmiskola) - animációs filmes műhely
  • Josip Štolcer Slavenski kórus
  • Teuta Kortárs Táncstúdió
  • CEZAM Čakovec
  • Veseli Međimurci Kulturális és Művészeti Egyesület
  • Čakovec Big Band
  • Városi Fúvószenekar
  • Čakovec Művészeti Egyesület
  • Čakovec Majorettek
  • Čakovec Városi Gyermekszínház
  • MIK - Muravidéki Számítógépklub
  • NEXUS - Táncstúdió
  • AD VEGA – Csillagászati Egyesület
  • Fotóklub Čakovec

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. 1 2 Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  3. 1 2 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
  4. 1 2 Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
  5. ↑ Porcijunkulovo Archiválva 2022. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben., www.porcijunkulovo.com
  6. ↑ "www.cakoveconline.com". 2021. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2005. június 3.
  7. ↑ www.mnovine.hr
  8. ↑ emedjimurje.net.hr
  9. ↑ (HINA/HS): Mlada publika zaslužuje kvalitetne predstave, Hrvatsko slovo, 2011. október 28., 21. o.
  10. ↑ Radio 1, Radio 1, hozzáférés:2023. január 16.
  11. ↑ Hrvatski Radio Čakovec, Hrvatski Radio Čakovec, hozzáférés: 2023. január 16.
  12. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-908.
  13. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-907.
  14. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5187.
  15. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3945.
  16. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6108.
  17. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6168.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csáktornya_(Muraköz)&oldid=29299191”
Csáktornya (Muraköz)
Új téma nyitása
Morty Proxy This is a proxified and sanitized view of the page, visit original site.