Unitárius állam
Az unitárius állam olyan állam, amelyben egyetlen politikai és jogi központ létezik, aminek egyetlen központi kormányzata van, egyetlen közös jogrendszerrel és egyetlen közös parlamenttel, mely egyben a végső hatalom. Ebben a rendszerben még a helyhatóságok létjogosultsága is a központi kormányzat rendelkezéseiből, és az egyetlen parlament törvényeiből ered, így a monopolhelyzetben lévő egyetlen parlament jogszabály-kibocsájtással akár módosíthatja a helyhatóságok és helyi önkormányzatok hatásköreit, illetve végső szélsőséges esetben akár fel is számolhatja azokat.[1]
A legtöbb unitárius államban a központi hatalom valamely mértékben átruházza egyes kompetenciáit a helyhatóságokra (ugyanakkor érvénytelenítheti is az alárendelt önkormányzatok intézkedéseit); a decentralizáció ezen formáját devolúciónak nevezzük. A világ államainak túlnyomó többsége (az ENSZ 193 tagállamából 166) unitárius államberendezkedésű.[2]
Az unitárius államberendezkedés ellentétben áll a föderatívval, amelyben alkotmányosan szabályozott hatalommegosztás érvényesül a központi kormányzat és a különböző tartományi kormányok (vagy hasonló közigazgatási egységek) között. A föderatív rendszerben az írott alkotmány módosítására kizárólag mindkét szint – valamely megszabott folyamaton keresztüli – hozzájárulásával van lehetőség. Következésképpen a szubnacionális közigazgatási egységek (tartományi kormányok) olyan létjogosultsággal rendelkeznek, amely nem függ a központi kormányzattól.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "What is a Unitary State?". WorldAtlas. Hozzáférés: 2019. február 22.
- ↑ "Democracy". www.un.org. 2015. november 20. Hozzáférés: 2019. február 22.
- ↑ Ghai, Yash (2006. szeptember). "Unitary state, devolution, autonomy, secession: State building and nation building in Bougainville, Papua New Guinea". The Round Table. 95 (386): 589–608. doi:10.1080/00358530600931178. ISSN 0035-8533.
