Quimper
| Quimper | |
| A város az Odet folyó partján | |
| |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Bretagne |
| Megye | Finistère |
| Polgármester | Ludovic Jolivet (2014–2020) |
| INSEE-kód | 29232 |
| Irányítószám | 29000 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 64 385 fő (2023. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 749 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | -5–151 m |
| Terület | 84,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
| Quimper weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Quimper témájú médiaállományokat. | |
Quimper (kɛ̃pɛʁ, ⓘ; latinul: Civitas Aquilonia or Corisopitum) város Franciaország nyugati részén, Bretagne régiójában, Finistère megye székhelye. A történelmi Cornouaille fővárosa; a Kérogan-öböl partján fekszik, ami tulajdonképpen az Odet folyó torkolatrendszerének kiöblösödése. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyon régi város, a legenda szerint Cornouaille királya, Gradlon a 4. században emeltette püspökségi rangra. Nevét a város első püspökétől, Szent Korentintől kapta. Az angolokkal vívott százéves háború idején, a 14. században kétszer is felégették, de mindkétszer feltámadt a romjaiból.
A 17. század végétől gyártják itt az egész országban ismert fajanszedényeket, a sajátos breton minták megtervezésében neves művészek működtek közre.
A városban évente, július negyedik vasárnapján és az azt megelőző néhány napban népművészeti fesztivált rendeznek.
Demográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
|
|
|
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Szent Korentin-katedrális – alapjait 1240-ben rakták le, ekkor kezdték építeni a szentélyt, a többi rész, a tornyokkal együtt 15. századi, a jellegzetes breton gótikus toronysisakok a múlt században készültek Point-Croix templomtornyának mintájára. A gótikus homlokzaton a főbejárat felett a legendás Gradlon király lovas szobra látható, ő volt az elsüllyedt Ys királya, aki városának pusztulása után Quimperbe tette át székhelyét. A több mint 90 méter hosszú, gazdagon díszített templomban figyelemre méltók a 15. századi üvegablakok, az oltárok, a régi szobrok, köztük Szent János alabástromból faragott képmása, a freskók és a Szent Korentin életét ábrázoló domborművek.
- Musée départemental breton – az egykori püspöki palotában kapott helyet. A történelem előtti időktől mutatja be a vidék történetét.
- Musée des Beaux-Arts – a városháza régi épületében van, Rubens, Caravaggio, Fragonard, Corot nagy értékű alkotásai mellett különösen jelentős a Pont-aveni iskola művészeinek festményeiből álló gyűjtemény. Külön teremben láthatóak a jelentős 20. századi költő, a városba született Max Jacob emlékei.
- Musée de la faïence – a 18. századi épületben mintegy 2500 alkotás látható, a legrégebbitől és a legújabb quimperi fajanszedényig.
- Église Notre-Dame-de-Locmaria – a Benedek-rendi apátsági templomot többször átalakították.
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Populations de référence 2023

