Nagybakos
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Nagybakos (Свобода) | |
| A csehszlovák légiósok egykori otthona, ma magánlakás | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Bátyú község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1282 |
| Irányítószám | 90210 |
| Körzethívószám | +380 03141 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 854 fő (2001) |
| Népsűrűség | 239,22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Terület | 3,57 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybakos témájú médiaállományokat. |
Nagybakos (ukránul Свобода (Szvoboda)) a Beregszászi járás nyugati részén, a magyar határtól pár kilométerre fekvő település, amely Bátyúval, Kisbakossal, Badóval és Danilovkával együtt alkot egy községet.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A környéken a huszadik századig – Bátyú kivételével – jelentősebb település nem volt. A térség a Lónyai család uradalmához tartozott, kisebb – a majorságokon lévő – tanyák jelentik a mai települések elődjeit.
A legtöbb települést a csehszlovák korszakban alapították. Ekkor ugyanis a magyar nagybirtokok felszámolásával a csehszlovák állam telepeseket költöztetett ide. Nagy számú ruszin érkezett ekkortájt, mivel a hegyekben való megélhetésük a kereskedelem szűkülésével nagyban megnehezedett. Egyes családok kényszerhelyzetben döntöttek a faluba költözés mellett, mivel a Tereblja-Rika (Ökörmezői járás) vízierőmű létrehozásakor több falut felszámoltak.
1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község lakosságának többsége ukrán, de jelentős a magyar kisebbség is. A magyar nyelvű oktatásra jelenleg csak alsó tagozaton, illetve nyelvoktató iskolában van lehetőség.
A településen élők többsége (az Ukrajnai viszonylatban is megélhetés szempontjából jónak mondható település helyett) inkább más országokban (Magyarország, Csehország, Oroszország, Szlovákia) keres munkát, elsősorban az építőiparban.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagybakos község viszonylag gazdag településnek számít. Ennek oka kedvező helyzete, mivel a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal, a Csap–Beregszász–Aknaszlatina vasútvonal és a Tuzsér–Bátyú teherforgalmú vonal találkozásánál található, és földgázvezeték is érinti a települést. Így a jellemző mezőgazdaság mellett a 2003-ban átadott rakódó pályaudvar is bevételi forrásnak számít.
