Mumbai
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Mumbai | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  India |
| Alapítás éve | 1668 |
| Polgármester | Shuba Raul |
| Irányítószám | 400001 |
| Körzethívószám | 0022 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 414 288 fő (2018) |
| – elővárosokkal | 18 394 000[1] fő |
| Népsűrűség | 21880 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 8 m |
| Terület | 603,45 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 19° 04′ 33″, k. h. 72° 52′ 39″19.075833°N 72.877500°EKoordináták: é. sz. 19° 04′ 33″, k. h. 72° 52′ 39″19.075833°N 72.877500°E | |
 | |
| Bombay elhelyezkedése | |
 | |
| Mumbai weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mumbai témájú médiaállományokat. | |
Mumbai[2] (maráthiul: मुंबई, átírva: Mumbaī, fonetikusan: mʊmˈbaɪ; 1995[3] előtt Bombay) India Mahárástra államának fővárosa. Több mint 13 millió fős lakosságával a világ egyik legnépesebb városa,[4] India pénzügyi, kereskedelmi és szórakoztatóipari központja.
A város a nyugat-indiai tengerpart (Konkan) mentén elnyúló, korábban több különálló szigetből álló Szasti szigetén fekszik. A környező települések lakosságával együtt Mumbai lakóinak száma mintegy 20 millió. A szomszédos Navi Mumbai és Tane lakosságát is hozzászámítva Mumbai a világ ötödik legnépesebb városövezete.
A városnak mély vizű természetes tengeri kikötője van, amely India személyhajó-forgalmának több mint a felét bonyolítja le, és jelentős a teherforgalma is.[5]
Mumbai India bruttó nemzeti össztermékének (GDP) mintegy 5 százalékát,[6] ipari termelésének 25 százalékát, tengeri kereskedelmének 40 százalékát, tőketranzakcióinak 70 százalékát adja.[7] A világ tíz legjelentősebb kereskedelmi központjának egyike.[8] Mumbaiban van az Indiai Tartalékbank, a Mumbai Tőzsde, az Indiai Nemzeti Tőzsde és számos nagy indiai cég központja, illetve sok nemzetközi cég indiai központja. Mumbai a hindi-maráthi filmgyártás központja (Bollywood stúdiók).
Mumbai kultúrák olvasztótégelye. Munkalehetőségei, viszonylag magas életszínvonala nagy számban vonzott bevándorlókat India minden tájáról.
A város neve
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 16. század óta a város neve Mumbai („istenanya”). A Bumbai forma, amit utóbb Bombay-re angolosítottak, valószínűleg portugál népetimológiás alak, jelentése talán jó öböl (Bom Bahia?), így értelmezték maguknak a portugálok a bennszülött névformát. 1995 óta hivatalosan újra a maráti ejtésnek megfelelő Mumbai nevet használja a város.
Éghajlata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mumbai a trópusokon fekszik, az Arab-tengerhez közel. Csak két évszakot ismer: esős és száraz évszakot. Az esős évszak márciustól októberig tart, ekkor a hőmérséklet általában meghaladja a 30 °C-ot. A várost öntöző csapadék évente 2200 mm körül van, ennek legnagyobb része a június és szeptember közt hulló monszunesők képében érkezik. A csapadékrekordot 1954-ben mérték, amikor összesen 3452 mm eső hullott.[9] Az egy napon belül lehulló csapadék rekordja 944 mm volt, ezt 2005. július 26-án mérték, a 2005-ös mumbai árvíz idején.[10] A száraz évszak során, november és február közt jóval kevesebb eső esik és langyos vagy hűvös az idő. Januárban és februárban az északi szelek hideget hoznak.
Az év során a hőmérséklet 38 és 11 °C közt mozog. A legmagasabb mért hőmérséklete 43,3 °C, a legalacsonyabb 7,4 °C (1962. január 22-én).[11] Ezek a hivatalos meteorológiai állomások adatai, de egy mérőállomás a város határain belül található Kanheri barlangoknál 2008. február 8-án alacsonyabb hőmérsékletet mért, 6,5 °C-ot.[12]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 30,7 | 31,0 | 32,5 | 33,0 | 33,3 | 32,0 | 30,0 | 29,6 | 30,4 | 33,0 | 33,5 | 32,0 | 31,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 16,8 | 18,0 | 21,0 | 24,0 | 26,3 | 26,0 | 25,0 | 24,7 | 24,3 | 23,4 | 21,0 | 18,6 | 22,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 0 | 0 | 0 | 0 | 12 | 520 | 800 | 530 | 310 | 56 | 17 | 5 | 2250 |
| Forrás: India Meteorological Department (1961–1990), NOAA |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Mumbai északi részén, Kandivaliban talált régészeti bizonyítékok szerint az itteni szigeteket már a kőkorszaktól lakták. Az írott emlékekben i. e. 250-től dokumentált, amikor Ptolemaiosz Heptaneszia néven említette („hét sziget”). Az i. e. 3. században a szigetek a buddhista Asóka Maurja Birodalmához tartozott. A Krisztus utáni évszázadokban az indo-szkíta nyugati szatrapák és a Szatavahana Dinasztia vetélkedtek a vidék birtokáért. Később a hindu Szilhara Dinasztia uralta a szigeteket 1343-ig, amikor Gudzsarát foglalta el a vidéket. A híres Elefántbarlangok szobrai és a Valkesvar templom ebből az időszakból származnak.
A 8. századtól zsidó bevándorlók is érkeztek Jemenből, és ezzel nagyjából egy időben jutott el ide az iszlám is. A 13. században különböző dinasztiák uralkodtak a városban. 1300 körül Bimbakyan király (?) alapította meg a mai várost. 1348-ban a muzulmán I. Murabak sah volt a Gudzsaráti Szultánság feje, amelynek a központja Mumbai volt.
A portugálok 1533-ban érkeztek a városba. 1534. december 23-án létrehozták Bahadur sah engedélyével a saját kolóniájukat. A szigeteken az európaiak uralkodtak 1947. augusztus 14-éig, a függetlenségig.
1661-ben a szigeteket II. Károly angol király kapta meg Catherine de Braganza hozományaként. 1668-ban azonban a Brit Kelet-indiai Társaság kapta őket bérletbe évi tíz fontért. A szigetek keleti oldalán a Társaság hozta létre a mélyvizű kikötőt - ideális hely volt ez első kikötőjük számára a szubkontinensen. A népesség gyorsan növekedett: 1661-ben még tízezren éltek itt, 1675-ben már hatvanezren. 1687-ben a Kelet-Indiai Társaság Szurátból Mumbaiba helyezte át székhelyét. Később Mumbai lett a Bombayi Elnökség nevű brit tartomány székhelye.
1817-től nagy mérnöki vállalkozás vette kezdetét: a Hornby Vellard projekt során a szigeteket egyesítették és így 1845-re 438 km²-es terület állt rendelkezésre. 1853-ban itt nyílt meg India első személyvasútvonala, amely Mumbait és Tanét kötötte össze. Az amerikai polgárháború folyamán Mumbai lett a világ fő gyapotpiaca, ami nagy lendületet adott a város gazdaságának és fejlődésének.
A Szuezi-csatorna megnyitása 1869-ben újabb lökést adott: Mumbai az Arab-tenger egyik legnagyobb kikötőjévé fejlődött.[14] A következő 30 évben a Mumbai nagyvárossá nőtte ki magát, gyorsan fejlődött infrastruktúrája és kiépültek intézményei. 1906-ban már egymillióan éltek Mumbaiban és ezzel Kalkutta után India második legnagyobb városa volt. A Bombayi Elnökség (Bombay Presidency) központjaként az indiai függetlenségi mozgalom egyik fő bázisa volt, Mahátma Gandhi 1942-ben itt hirdette meg a Ki Indiából Mozgalmat. Miután India 1947-ben független lett, Mumbai Bombay állam központja lett. A város terjeszkedése az 1950-es években érte el jelenlegi határait, amikor a sziget északra fekvő területeit is bekebelezte.
1955 után, mielőtt Bombay államot a nyelvi határok alapján Maharástra és Gudzsarát államokra bontották szét, a főként vezető gudzsaráti iparosokból létrejött Bombayi Polgárok Bizottsága azért lobbizott, hogy Mumbai legyen független az új államoktól. A Szamjukta Mahárástra mozgalom ezzel szemben a mellett kardoskodott, hogy Mumbai legyen Mahárástra állam fővárosa. Zavargások robbantak ki és a rendőrök tüzében 105 ember vesztette életét. Végül 1960. május 1-jén megalakult Mahárástra, Bombay (Mumbai) székhellyel.
A város 1996-ban kapta meg hivatalosan a Mumbai nevet[15] Mahárástra Siv Szena kormányától, amely sorozatosan állította vissza a gyarmatosítás előtti neveket.
Erőszak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1950-es évek végének zavargásai nem az utolsó erőszakhullámot jelentették a modern Mumbai történetében. 1992-ben és 1993-ban vallásközi zavargások okoztak nagy rombolást a városban. Sokan meghaltak, majd az 1993-as bombamerényletek (március 12-én) a város jelképei ellen, amelyeket iszlám szélsőségesek és mumbai bűnözők követtek el, mintegy háromszáz ember életet oltották ki.
A legutóbbi években iszlám szélsőségesek autóbuszok ellen is végrehajtottak támadásokat.
2006. július 11-én Mumbai ismét véres merényletsorozat színhelye lett: az egyszerre végrehajtott vonatrobbantások több mint kétszáz embert öltek meg.[16]
A Raj Thackeray vezette Mahárástra Navnirman Szena párt tagjai a legutóbbi időkben politikailag motivált támadásokat hajtottak végre az észak-indiai származású lakosok ellen.[17]
2008 novemberében ismét súlyos terrortámadás-sorozat érte a várost.
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város kikötője révén igen korszerű hajógyártással rendelkezik. Az ország nyugati partján helyezkedik el, ezért ide érkezik be tankhajókon a kőolaj, amit ma már finomítanak is. Mint minden nagyvárosban itt is gyártanak autókat, főleg autóipari nagyhatalmak hoztak itt létre üzemeket. Emellett a pamutipara is jelentős.
India kereskedelmének fele a városon keresztül áramlik.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mumbai Ázsia legnépesebb városa elővárosok nélkül. Legnagyobb elővárosai: Ulhasnager, Thána, Amarnath.
Népességének változása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességének változása :[18]
|
A város mérete miatt Ázsiában itt találhatók a legnagyobb nyomornegyedek.
Az ENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban akár 27,8 millió fő lehet.[19]
Nyelvek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városban közel 200 különböző nyelvet vagy dialektust beszélnek. A többség a maráthi nyelvet beszéli. A lakosság 19%-a gudzsaráti, 10%-a urdu nyelven társalog. A nyelveket dévanágari (maráthi, hindi), gudzsaráti, vagy arab (urdu) írással írják.
Az angol nyelvet kevesen beszélik egymást közt, de szinte mindenki érti és beszéli.
Vallások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város többsége hindu (60%) és muzulmán (25%). Ezen kívül zsidók, keresztények és buddhisták is élnek itt.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Múzeumok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Prince of Wales Museum: 1905-ben alapították a walesi herceg tiszteletére.
- Mahátma Gandhi Múzeum: Gandhi életét mutatja be. Tartozik hozzá egy könyvtár is.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gateway of India: George Wittet tervezte, 1924-ben épült.
- A Tadzs Mahal Palota szálló.
- Elefánt-sziget
- Dharavi - Ázsia legnagyobb slumja (gettó), mintegy 2 millió ember él itt.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mumbaiban van a székhelye a Mumbai Indians nevű krikettklubnak, amely az IPL bajnokság szereplője.[20]
Média
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Újságok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városban több angol napilap is megjelenik: The Times of India, Midday, Afternoon, Asian Age, Economic Times, Mumbai Mirror, Daily News And Analysis, Hindustan Times, és az Indian Express.
Marathi nyelven: Loksatta, Maharashtra Times, Nava Kaal, Saamana Hindi Dainik Bhaskar, Dainik Jagran.
Ezen kívül még gudzsarati, maláj, bengáli, urdu, telugu és tamil nyelven is jelennek meg újságok.
Rádiók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fontosabb rádióadók: Radio Mirchi, Vividh Bharati. Ezeket a rádiókat 1,2 millió ember hallgatja.[forrás?]
Televíziók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1972-ben alakul meg a város első televíziója, a Doordarshan. Mára a helyzet megváltozott. Sok, műholdról sugárzott televíziós adást láthatnak a nézők.
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Radzsiv Gandhi (1944–1991), India volt miniszterelnöke.
- Ganes Venkatraman (1980–) tamil színész, az indiai és tamil filmművészet egyik kiemelkedő alakja
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jellemző utcakép
Toronyházak
Városkép egy krikettstadionnal
Városkép a Bandra-Worli híddal
Életkép egy szegénynegyedben
Mosoda
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ 2011-ben, http://www.citypopulation.de/India-Agglo.html
- ↑ "A Földrajzinév-bizottság 68. ülésének döntései". 2014. szeptember 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. április 20.
- ↑ Adam Taylor (2016. február 10.). "Mumbai or Bombay? A British newspaper reverts to a colonial-era name" (angol nyelven). The Washington Post. Hozzáférés: 2018. május 8.
- ↑ "World Gazetteer estimate for 2008-01-01". 2010. január 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. január 10.
- ↑ Manorama Yearbook 2006. Kottayam, India: Malayala Manorama. 2006. ISBN 8189004077.
- ↑ "Mumbai Urban Infrastructure Project". Mumbai Metropolitan Region Development Authority (MMRDA). 2010. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 18.
- ↑ "Navi Mumbai International Airport" (JPG). City & Industrial Development Corporation of Maharashtra Limited. Hozzáférés: 2008. július 18.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Mumbai among world's top 10 financial flow hubs". Rediff News. 2007. június 18.
- ↑ "Mumbai Plan". Department of Relief and Rehabilitation (Government of Maharashtra). 2009. március 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. december 8.
- ↑ "Three drown as heavy rain lashes Mumbai for the 3rd day". Mumbai: Daily News and Analysis. 2006. július 3.
- ↑ Herrera, Maximiliano. "Extreme temperatures". Hozzáférés: 2007. december 6.
- ↑ "City continues to hover in 8-9 degree C range". Mumbai: Times of India. 2008. február 10.
- ↑ "Haji ali set to go, and rise again". Mumbai Mirror. 2008. augusztus 7. 2007. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 17.
- ↑ Dossal, Mariam (1991). Imperial Designs and Indian Realities. The Planning of Bombay City 1845–1875. Delhi: Oxford University Press.
- ↑ "Archivált másolat". 2008. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 30.
- ↑ "Special Report: Mumbai Train Attacks". BBC. 2006. szeptember 30. Hozzáférés: 2008. augusztus 13.
- ↑ "Archivált másolat". 2008. december 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 30.
- ↑ Population and Employment profile of Mumbai Metropolitan Region, p. 6
- ↑ "Túl gyorsan nő a főváros népessége ezért már építik is az újat Egyiptomban". g7.24.hu. 2018. május 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 13.
- ↑ "Az IPL csapatai". IPLT20. Hozzáférés: 2021. május 30.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- hivatalos oldal Archiválva 2017. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
