Hútik
| Hútik | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1994 |
| Alapító | Huszejn el-Húti |
| Székhely | |
| Vezető | Abd al-Malik al-Houthi |
| A Hútik weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hútik témájú médiaállományokat. |
A hútik vagy a klasszikus ejtést alapul vevő átírásban húszik (arabul: الحوثيون), hivatalos nevükön Anszár Alláh[1] (arabul: أنصار الله, „Isten segítői”) síita politikai-katonai mozgalom, amely a jemeni Szaada kormányzóságban jött létre az 1990-es években. Túlnyomórészt zajdita síitákból áll.[2]
A hútik a mozgalom külső neve, amelyet jellemzően a nyugati sajtó használ. E megnevezés félrevezető, mivel egyenlőségjelet tesz a mozgalom és a húti törzs, illetve Hút városa közé, azonban a mozgalom tagjai és támogatói nem köthetők egyetlen városhoz vagy törzsi csoporthoz. A mozgalom tagjai és vezetői az Anszár Alláh megnevezést használják.[3]
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Huszejn el-Húti (1959–2004) zajdi vallási vezető alatt, a korábbi jemeni elnök, Ali Abdullah Száleh ellenzéki mozgalmaként jelentek meg. Őt korrupcióval vádolták és bírálták, amiért Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok támogatásával[4] a jemeni nép [5] Jemen szuverenitásának rovására igyekezett az Egyesült Államok érdekeinek megfelelni.[6]
2004-ben Huszejn el-Hútit a kormányerők megölték Szaadában, ami a húti (szaadai) felkelés kirobbanásához vezetett.[7] Azóta a mozgalmat egy rövid időszak kivételével az alapító testvére, Abd el-Malik el-Húti vezeti.[8]
A 2011-es arab tavasz keretében Jemenben is forradalom tört ki. A 2011 januárjában kezdődő eseményekben tevőleges részt vállalt az Anszár Alláh is. A forradalom következményeként ugyan Ali Abdullah Száleh elnököt elűzték, de a remélt reformok elmaradtak, így a harcok kiújultak, polgárháborút okozva.
2014 végén a hútik átvették az irányítást a főváros és Jemen északnyugati része felett és bejelentették az ország addigi kormányának bukását, amelyet Abd Rabbuh Manszúr Hádi elnök vezetett.[9][10][11]
A jemeni polgárháborúba az Egyesült Államok támogatásával 2015-ben fegyveresen is beavatkozott egy Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció.[12] 2015 márciusában Szaúd- Arábia mintegy tizenöt országból álló katonai koalíciót hozott létre többek között az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom részvételével, hogy legyőzze őket és visszaállítsa a száműzetésben élő Hádi elnök kormányát. A területeiket ért légitámadásokra válaszul a hútik számos szaúdi város ellen indítottak rakéta- és dróntámadásokat. A 2017 végén kirobbant újabb belharcok nyomán kivégezték a szaudi koalícióval folytatott titkos tárgyalások miatt hazaárulással vádolt Ali Abdullah Száleh volt elnököt.[13]
A polgárháború harcai, illetve az abba beavatkozó Szaúd-Arábia és Egyesült Arab Emírségek kiterjedt légicsapásai és tengeri blokádja óriási károkat és pusztítást okoztak, rengeteg halálos áldozatot követelve és súlyos humanitárius katasztrófát idézve elő a hútik ellenőrizte területeken.[14]
A konfliktus máig (2024) megoldatlan, a hútik pedig megtartották területeiket, de facto hatalmat gyakorolva a korábbi Észak-Jemen nagy része felett.[15][16] 2022 áprilisa óta tűzszünet van a felek közt, amit azok néhány kisebb összecsapástól eltekintve be is tartanak. Jelenleg béketárgyalások zajlanak a háború lezárására.[17]
A mozgalom és a 2023-as Izrael–Hamász-háború
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A húti mozgalom mindig is támogatta a palesztinok szabadságért folytatott küzdelmét.
A 2023 őszén indult Izrael-Hamász háború, a Gázai övezet ostroma nyomán a palesztinok oldalán avatkoztak be az eseményekbe, rakétákat és robotrepülőgépeket indítva izraeli célpontok ellen, az ezek kapcsán kiadott sajtóközleményeikben pedig a Gázai övezet ostromának azonnali felhagyását követelték.[18][19][20] 2023 novemberében bejelentették, hogy célpontnak tekintenek minden, a Vörös-tengeren közlekedő izraeli érdekeltségű hajót, és minden Izrael felé tartó vagy abból az irányból induló hajót. November 18-án katonai egységeik elfoglalták és a jemeni Hudajda kikötőjébe vezették a Galaxy Leader nevű teherszállító hajót, amelynek egyik tulajdonosa az izraeli Abraham Ungar és Yael Ungar.[21] November 23-án robotrepülő találta el a CMA CGM Symi konténerhajót, melynek tulajdonosa az izraeli Idan Ofer.[22] Ezeken kívül más, nem izraeli kötődésű hajókat is megtámadtak.[23]
A támadásokra hivatkozva az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia több szövetségesük támogatásával 2024 január 11-én légicsapást mért húti célpontokra.[24] A támadásra válaszul ők bejelentették, hogy ezután minden amerikai és brit érdekeltséget jogszerű célpontnak tekintenek.[25]
2024. január 15-én Ádentől 95 tengeri mérföldre délkeletre találat érte az M/V Gibraltar Eagle ömlesztettáru-szállítót. A hajó a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózik, de tulajdonosa és üzemeltetője az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett Eagle Bulk Shipping. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a hajó Dél-Korea Pohang városának kikötőjéből indult, acélárut szállított, és a Földközi-tengerre tartott. A támadás után a hajó irányt váltott, elhagyva a Vörös-tenger térségét.[26]
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a tengerhajózás biztonságának fenntartására hivatkozva 2024 januárjában számos újabb támadást intézett az Anszár Alláh által ellenőrzött területek ellen. A hútik sem hagytak fel az izraeli, amerikai és brit érintettségű hajók elleni támadásaikkal; 2023 novemberétől 2024 januárjának végéig közelítőleg három tucatnyi támadást hajtottak végre. 2024. január 26-án találat érte a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó, brit tulajdonú MT Marlin Luanda tankhajót, amely ettől kigyulladt, de a tüzet sikerült eloltani.[27]
2024 februárjának első napjaiban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia újabb támadásokat hajtott végre jemeni célpontok ellen.[28] A csapásokra válaszul az Anszár Alláh közölte, hogy mindaddig folytatják támadásaikat az izraeli érdekeltségű vagy érintettségű hajók, valamint az amerikai és brit érdekeltségek ellen, amíg Izrael fel nem hagy a Gáza elleni háborúval, illetve az amerikaiak és britek fel nem hagynak a Jemen elleni támadásokkal. Február hatodikán találat érte a Barbados zászlaja alatt hajózó, brit tulajdonú Morning Tide teherhajót, és a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó, amerikai és görög tulajdonban álló Star Nasia ömlesztettáru-szállítót. Mindkét hajó kisebb sérüléseket szenvedett.[29] 2024. február 15-én támadás érte a Barbados zászlaja alatt hajózó, brit tulajdonú Lycavitos ömlesztettáru-szállítót, ami kisebb sérüléseket szenvedett.[30]
A hútik elleni amerikai és brit támadások rendszeressé váltak, amire válaszul a húti támadások száma is megnőtt. 2024. Február 19-én lelőttek egy amerikai MQ–9 Reaper pilóta nélküli repülőgépet.[31] Ezzel egy napon támadás érte a Belize zászlaja alatt hajózó, brit tulajdonú Rubymar teherhajót, amely mozgásképtelenné vált, a legénység pedig elhagyta a hajót. Akárcsak a többi eddigi húti támadás, ez sem követelt emberéletet.[32][33]
Jelmondatuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
halál Amerikára,
halál Izraelre,
átok a zsidókra,
győzelem az iszlámnak."[34]
2003 óta (valószínűleg Irán és a libanoni síita Hezbollah mozgalom hatására) a hivatalos jelmondatuk:[35]
- "Isten a legnagyobb (Alláh akbar),
halál Amerikára,
halál Izraelre,
átok a zsidókra,
győzelem az iszlámnak."
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Do not call the Ansar Allah movement "Houthi"!". IWN (amerikai angol nyelven). 2021. április 23. 2021. szeptember 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 2.
- ↑ Hoffman, Valerie J.. Making the New Middle East: Politics, Culture, and Human Rights [archivált változat]. Syracuse University Press (2019. február 28.). ISBN 9780815654575. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 18. [archiválás ideje: 2023. január 17.]
- ↑ "Do not call the Ansar Allah movement "Houthi"!". 2021.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|1=(súgó) - ↑ Riedel, Bruce (2017. december 18.). "Who are the Houthis, and why are we at war with them?". Brookings Institution. 2018. június 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. június 12.
- ↑ "Yemeni forces kill rebel cleric". BBC News. 2004. szeptember 10. 2006. november 21. dátummal az eredetiből archiválva.
- ↑ Streuly, Dick (2015. február 12.). "5 Things to Know About the Houthis of Yemen". Wall Street Journal. 2018. június 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. július 4.
- ↑ "Debunking Media Myths About the Houthis in War-Torn Yemen · Global Voices". GlobalVoices.org. 2015. április 1. 2017. szeptember 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. január 1.
- ↑ "Yemen: The conflict in Saada Governorate – analysis". IRIN. 2008. július 24. 2014. december 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. november 29.
- ↑ "Yemen". Human Rights Watch. 2017. április 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. október 15.
- ↑ "Yemen's Houthis form own government in Sanaa". 2015. február 6. 2018. július 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. február 7.
- ↑ Islam Hassan (2015. március 31.). "GCC's 2014 Crisis: Causes, Issues and Solutions". Gulf Cooperation Council's Challenges and Prospects. Al Jazeera Research Center. 2015. szeptember 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. június 4.
- ↑ "International Support to Yemen's Legitimate Government". 2018. április 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. október 15.
- ↑ "Ali Abdullah Saleh, Yemen's former leader, killed in Sanaa". BBC News. 2017. december 4.
- ↑ "How the Yemen conflict flare-up affects its humanitarian crisis". Aljazeera (brit angol nyelven). 2022. január 18. Hozzáférés: 2024. január 13.
- ↑ AlAhmad, Safa (2015. március 16.). "Meeting the Houthis – and their enemies". BBC News Magazine. 2015. április 5. dátummal az eredetiből archiválva.
- ↑ "Audience Question: Did Ansar Allah Liberated 95% of al-Jawf?". Islamic World News (amerikai angol nyelven). 2020. április 30. 2021. április 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. április 30.
- ↑ "Yemen warring parties commit to ceasefire, UN-led peace process, says envoy". Aljazeera (brit angol nyelven). 2023. december 23. Hozzáférés: 2024. január 13.
- ↑ "US warship intercepts missiles fired from Yemen 'potentially towards Israel'". BBC News (brit angol nyelven). 2023. október 20. Hozzáférés: 2023. október 31.
- ↑ "US warship in Red Sea intercepts 3 missiles fired from Yemen, possibly at Israel". The Times of Israel (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 31.
- ↑ "Yemen seen as source of fire on Eilat". Times of Israel (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 31.
- ↑ "Houthis 'hijack' Israeli-owned car carrier Galaxy Leader". Lloyd's List (brit angol nyelven). 2023. november 19. Hozzáférés: 2024. január 13.
- ↑ Mannes, Marie (2023. december 19.). "Companies rush to avert disruption from Red Sea attacks as shipping rates rise". Reuters. Hozzáférés: 2023. december 20.
- ↑ "Gátlástalan támadás alatt a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala - Küszöbön az újabb pusztító háború?". Portfolio.hu. 2024. január 4. Hozzáférés: 2024. január 13.
- ↑ Az USA és az Egyesült Királyság légicsapást mért a húszik ellen Jemenben
- ↑ "US and UK launch strikes against Yemen; Houthi rebels promise to retaliate". Aljazeera (brit angol nyelven). 2024. január 12. Hozzáférés: 2024. január 13.
- ↑ "Eagle Bulk carrier 'hit from above by a missile' off Yemen". Riviera (brit angol nyelven). 2024. január 15. Hozzáférés: 2024. január 15.
- ↑ "Tanker On Fire After Houthi Missile Strike in Gulf of Aden". gCaptain (brit angol nyelven). 2024. január 26. Hozzáférés: 2024. január 27.
- ↑ "US-UK strikes on Yemen's Houthis: What we know so far". Aljazeera (brit angol nyelven). 2024. február 4. Hozzáférés: 2024. február 5.
- ↑ "Yemen Rebels Claim Fresh Red Sea Ship Attacks". Barron's (brit angol nyelven). 2024. február 6. Hozzáférés: 2024. február 6.
- ↑ "On the USS Eisenhower, 4 months of combat at sea facing Houthi missiles and a new sea threat". Associated Press (amerikai angol nyelven). 2024. február 15. Hozzáférés: 2024. február 15.
- ↑ "US military drone shot down near Yemen, US officials say". Reuters (brit angol nyelven). 2024. február 20. Hozzáférés: 2024. február 20.
- ↑ "Houthis claim they hit British ship, downed US drone over Yemen". Aljazeera (brit angol nyelven). 2024. február 19. Hozzáférés: 2024. február 20.
- ↑ "Yemen's Houthis say Rubymar cargo ship targeted, could sink". Reuters (brit angol nyelven). 2024. február 19. Hozzáférés: 2024. február 20.
- ↑ Benjamin Wiacek (2012. július 2.). "In Pictures: The scars of North Yemen's wars". aljazeera.com.
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "Houthi propaganda: following in Hizbullah's footsteps". alaraby. 2016. október 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. október 15.