Alsó-Ausztria
| Alsó-Ausztria (Niederösterreich) | ||
 | ||
| ||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Ausztria | |
| Székhely | Sankt Pölten | |
| Legnagyobb város | Sankt Pölten | |
| Kormányzó | Johanna Mikl-Leitner (ÖVP) | |
| ISO 3166-2 | AT-3 | |
| Népesség | ||
| Teljes népesség | 1 727 514 fő (2025. jan. 1.)[1] | |
| Rangsorban | 2. | |
| Népsűrűség | 81 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Tszf. magasság | 279 m | |
| Legmagasabb pont | Schneeberg, 2076 m | |
| Terület | 19 177,78 km² | |
| Rangsorban | 1. | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Járásai | ||
 | ||
| Elhelyezkedése | ||
 | ||
| Alsó-Ausztria weboldala | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsó-Ausztria témájú médiaállományokat. |
Alsó-Ausztria (németül: Niederösterreich, alemann nyelvjárás szerint: Nideröschtriich) Ausztria egyik szövetségi tartománya, mely elsősorban híres történelmi városairól, valamint a Duna menti borvidékeiről ismert, a történelmi Osztrák Hercegség keleti részét képezte. 19 177,78 km2-es területével szomszédunk legnagyobb tartománya, Ausztria teljes területének mintegy 22,86%-át adja. Illetve közel 1,698 millió fős lakosságával a második legnépesebb tartomány, ezzel szomszédunk népességének 18.54%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van.
Nyugatról Felső-Ausztria, északról Csehország, keletről Szlovákia és Burgenland, délről pedig Stájerország határolja. Székhelye 1986 óta a híres ipari és történelmi város Sankt Pölten (egészen addig Bécs töltötte be ezt a szerepet, hasonlóan Budapesthez). De nevezetesebb települései közé tartozik a festői barokk apátságáról nevezetes Melk, Bécsújhely a fontos ipari és gazdasági központ, a középkori gyönyörű óvárosáról és a waidhofeni várról ismert Waidhofen an der Ybbs, illetve a híres fürdőváros Baden bei Wien, amely mind történelmileg, mind kulturálisan jelentős.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Ausztria északkeleti részében található tartományt északról Csehország, nyugatról Felső-Ausztria tartomány, délről Stájerország, délkeletről Burgenland tartomány, északkeletről pedig Szlovákia határolja.
A legnagyobb osztrák tartományba enklávészerűen ékelődik Bécs városa.
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagy folyója a Duna.
A legnagyobb városok:
- Bécsújhely (Wiener Neustadt)
- Krems an der Donau
- Sankt Pölten
- Waidhofen an der Ybbs
A tartományt hagyományosan négy részre osztják:
- Erdőnegyed (Waldviertel),
- Bornegyed (Weinviertel),
- Iparnegyed (Industrieviertel),
- Mustnegyed (Mostviertel).
Ezek a néprajzi-gazdálkodási alapokon nyugvó tájnevek a 19. század végén terjedtek el német nyelvterületen.[2]
Tartományi ünnepek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Lipót (III. Lipót őrgróf) ünnepnapja, november 15. („hl. Leopold, Festtag des Landespatrons”). Szent Lipót azonos Bécs és Felső-Ausztria védőszentjével.
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vezető iparágai az építőipar és a gépgyártás. Jelentős bevételeket hoz a turizmus.[3]
Ausztriában 2015-ben 1000 szélerőmű állt, ebből a legtöbb Alsó-Ausztriában, 509 db 963 MW teljesítménnyel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistik.at/fileadmin/pages/405/Bev_Zeitreihe_Jahresbeginn_Gebietseinheiten.ods". Hozzáférés: 2026. január 14..
- ↑ "Faragó Imre: Térképészeti földrajz I. A Kárpát-térség térképészeti földrajza" (PDF). 2016. augusztus 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 29..
- ↑ Renata Balogh: Osztrák Köztársaság
- ↑ Bedingungen für Wind-Strom "schwierig"
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alsó-Ausztria.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Alsó-Ausztria története Archiválva 2007. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Alsó-Ausztria 20 járása (Bezirk) és 4 önálló tartományi városa (Statutarstadt) | ||
|---|---|---|
| Városok |
|  |
| Járások | Amstetten (AM)
|
